vészkijárat

Sofi Oksanen: Tisztogatás — Budapesti Kamaraszínház (Shure)

Nem egy könnyű darab, az észteknek sem volt fáklyásmenet a szovjet megszállás. Kemény történet, hihető és alapos, arról, hogyan csinálja ki az embert a történelem, meg persze egy kicsit saját maga is. Sopsits rendezte, igen ötletesen, főleg az idősíkokat oldotta meg jól, van olyan, hogy egyszerre három különböző időben járunk, de érthető és követhető egyből.  A színészek is jók, Szilágyi Zsuzsától nem vártam sokat, de remek volt. A regényt nem olvastam, nem is vagyok híve annak, hogy regényeket állítsanak színpadra, de ennek nagyon jó volt a dramaturgja, mert egyáltalán nem érződött, hogy ez nem drámaként lett volna megírva eredetileg is. (Érdekes, hogy Kaposváron is megy, Valló rendezésében, arról azt hallottam, hogy nem annyira jó.)